A Lorántffy utca 42. számú Bozóky-ház története
A mai klinkertéglás zártsorú polgárházat 1903-ban építtette polgár Bozóky Mihály (1837–1915) tímármester. A ház eredeti tervrajzai elérhetőek a Mikrofilmtárban. Id. Bozóky Mihály (1792–1849) szintén tímár volt, aki már 1831-ben ezen az ingatlanon élt a családjával, az akkori oldalhatáron álló népi lakóházban. Halála után az özvegye, Kovács Zsuzsanna (1795–1870) volt a tulajdonos. Gyermekeik közül István és Mihály éltek a házban. Polgár Bozóky István (1840–1902) tímármester 1902-ben halt meg 62 évesen, utódok nélkül, Lorántffy utca 42. szám alatti lakosként. Közvetlenül a halála után testvére, Mihály építtette fel a mai utcafronti zártsorú házat 1903-ban. Bozóky Mihály (1837–1915) és felesége, Lakatos Zsuzsanna (1852–1925) halála után a gyermekeik közül Nagy Sándorné Bozóky Róza (1882–1957) és Kiszel Sándorné Bozóky Erzsébet (1886–1974) éltek a házban a családjukkal a halálukig. Tehát a Bozóky tímár család felmenői és leszármazottai közel százötven évig éltek az ingatlanon. A helyi védett ház ma az Önkormányzat tulajdona, üresen várja a felújítását és hasznosítását.
A ház története részletesen:
A Lorántffy utca 42. számú zártsorú, középső kapuáthajtós polgárházat 1903-ban építtette polgár Bozóky Mihály (1837–1915) tímármester. A család felmenői és leszármazottai közel százötven évig éltek az ingatlanon. A Bozóky (Bozóki) család mellett számos lakó élt az udvari lakásokban.
Az 1760-as években készült várostérképen a Cegléd utcai kerület 300.számú telken egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak a ház hátsó végén egy szélesebb, négyzetes alaprajzú bővítéssel. Ez a hátsó bővítés még az 1911-ben készült kataszteri térképen és az 1968-as légi felvételen is látható. Feltételezhető, hogy az 1903-ban épített zártsorú utcafronti beépítés mögött meghagyták az 1700-as években épülhetett udvari szárnyat a bővítéssel. Az 1872-ben készült kataszteri térképen már a hátsó telekhatáron is ábrázoltak egy udvari szárnyat. Azonban az udvari épületeket napjainkra már elbontották.
Az ingatlan a korábbi számozás szerinti Cegléd utcai kerület negyedik tizedében található, a házszám többször változott az idők során. A hadiadó könyvek alapján 1812-ben Pap János volt a 320. számú ház tulajdonosa, 1817-ben pedig Dögei Sándoré volt az akkor már 308. számmal jelölt ház. Majd 1818 és 1826 között Kovács István szántót jegyzik a 308. számú ház tulajdonosaként.
Polgár Bozóky Mihály (1792–1849) tímárt és feleségét, Kovács Zsuzsannát (1795–1870) az általam jelenleg ismert információk alapján először 1838-ban említik a Cegléd utcai kerület 299. számú ház tulajdonosaként. Azonban gyermekeik anyakönyvi kivonatában már 1831-ben is a Cegléd utcai kerületben jegyzik a családot. Azelőtt pedig 1819 és 1829 között a Varga utcai kerületben éltek.
Négy felnőtt gyermekük: Mihály (a mai ház építtetője), István, Sára és Zsuzsanna. Polgár Piros Istvánné Bozóky Sára (1834–1911) a közeli Berek utca 5. számú házban élt családjával. Polgár Csóka Imréné Bozóky Julianna (1828–1913) a szomszédos Lorántffy utca 44. számú házban élt családjával. A Lorántffy utca 44. számú ház tulajdonosa Bozóky Mihály volt a címtárak szerint 1910-ben, 1911-ben és 1914-ben.
Polgár Bozóky Mihály 1849-ben halt meg 57 évesen, a Cegléd utcai kerület 146. szám alatti lakosaként. Az 1850-ben és az 1869-ben készült népösszeírásokban Özv. Bozóky Mihályné Kovács Zsuzsannát jelölték tulajdonosként. A népösszeírásban 1870. január 5-én regisztrált állapotok szerint az utcafronti lakás 2 szobából, 1 konyhából, 1 kamrából és pincéből állt, illetve kalapgyártásra üzlet is tartozott a házhoz. Ekkor a földje jövedelméből élő özveggyel két fia élt a házban: a 30 éves és nőtlen Mihály tímár- és vargamester, illetve a 28 éves és nőtlen István tímár és varga segéd. A hátsó, egy szoba-konyhás lakásban Kovács Dániel lakatosmester élt a családjával. Özv. Bozóky Mihályné Kovács Zsuzsanna 1870-ben halt meg 75 évesen, a Cegléd utcai kerület 146. szám alatti lakosaként.
Az 1872-ben készült kataszteri térképen Kisdedóvó utca 146. számmal jelölték az ingatlant Bozóky István tulajdonában. Polgár Bozóky István (1840–1902) tímármester 1902-ben halt meg 62 évesen, utódok nélkül, Lorántffy utca 42. szám alatti lakosként. Közvetlenül a halála után testvére, Mihály építtette fel a mai utcafronti zártsorú házat 1903-ban.
Polgár Bozóky Mihály (1837–1915) tímármester a telken akkoriban álló házban született. Felesége Lakatos Zsuzsanna (1852–1925), három felnőtt gyermekük: Róza, Zsuzsanna és Erzsébet. Bár 1870-ben a nőtlen Bozóky Mihályt még a házban jegyzik, azonban a gyermekeik anyakönyvi kivonata alapján 1873, 1875 és 1876-ban a Bárány utca 2412. szám alatt lakott a családjával, ahol az 1872-ben készült kataszteri térképen is Mihályt jelölik tulajdonosként. 1879-ben már ismét a Cegléd utca 146. szám alatt jegyzik Mihályt és a családját. Polgár Bozóky Mihály 1915-ben halt meg 78 évesen, Lorántffy utca 42. szám alatti lakosként. Özv. Bozóky Mihályné Lakatos Zsuzsanna 1925-ben halt meg 73 évesen, Lorántffy utca 42. szám alatti lakosként.
Gyermekeik közül Balla Lászlóné Bozóky Zsuzsanna (1884–1973) a Baross utca 19. szám alatt élt családjával. Kiszel Sándorné Bozóky Erzsébet (1886–1974) és Nagy Sándorné Bozóky Róza (1882–1957) maradtak a Lorántffy utca 42. házban a családjukkal. Nagy Sándor (1874–?) szintén tímár volt. Az 1927-es címtárban Nagy Sándorné Bozóky Rózát és társait jelölik a ház tulajdonosaként. Az 1937-es képviselőválasztáskor többek között, de a családból egyedüliként Kiszely Sándorné Bozóky Erzsébetet jegyzik a házban. Az 1940-es címtárban Kiszely Magdát jelölik a ház tulajdonosaként. Kiszely Sándor 1875-ben Cegléden született férfiszabó 1967-ben, Kiszel Sándorné Bozóky Erzsébet pedig 1974-ben haltak meg Lorántffy utca 42. szám alatti lakosként. A Bozóky család negyedik generációjáról jelenleg nem ismert számomra, meddig éltek a házban, kik örökölték a házat 1974 után. 1992-től a ház Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tulajdona.
Fő források:
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Források részletesen:
https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis
Megjelenés: 2023. július 4.
Készítette: Harangi Attila
