Kar u. 37.

A Kar utca 37. számú helyi védett zártsorú polgárházat 1899-ben építette Györffy István. 1870-ben polgár id. Györffy István (1835–1906) bormérő volt az ingatlan tulajdonosa, akkoriban a mai szomszédos sarki telekkel össze volt vonva. Halála után a fia, Györffy István (1861–1917) gazdálkodó háza lett, aki valószínűleg az építtető volt. Az özvegye, Bányai Erzsébet (1866–1937) hozzáment Antalóczy Kázmér (1865–1941) gyógyszerészhez. 1939-től, öt generáció óta a Nagy család háza a szépen a felújított és rendben tartott épület.

„A mai Kar utca 37. és 39. számú házak telke az 1872-es kataszteri térképen Kar utcza 3361. számon még egyetlen ingatlant képezett, és egy sarki ház állt rajta a Kar utcai telekhatár teljes szélességében, amely hátul a Hortobágy utcára nyílt, azon a részen egy kertet ábrázoltak. Akkoriban polgár id. Györffy István (1835–1906) volt az ingatlan tulajdonosa. Feleségével, Szabó Ráchellel (1836–1920) és gyermekével, Györffy Istvánnal (1861–1917) éltek a házban. Polgár id. Györffy István 1906-ban halt meg 71 évesen, Mester utca 43. szám alatti lakosként. [1] Férje és fia halála után, Györffy Istvánné Szabó Ráchel 1920-ban halt meg 84 évesen, Kar utca 37. szám alatti lakosként. [2]

Apja halála után, 1906-tól, Györffy István (1861–1917) gazdálkodó, földbirtokos, református presbiter, a Debreceni Gazdák Bankja Rt. igazgatósági tagja a Kar utca 37. számú ingatlan tulajdonosa. Felesége Bányai Erzsébet (1866–1937), egyetlen fia Györffy István. Az 1910-es és 1914-es címtárakban Györffy Istvánt és feleségét, Bányai Erzsébetet jegyzik fele-fele arányban a Kar utca 37. számú ház tulajdonosának, ami azonos a Mester utca 43. számmal. Györffy István 1917-ben halt meg 56 évesen, Kar utca 37. szám alatti lakosként. [3]

A tanácsi mutatókönyvek alapján Györffy István a Kar utca 37. számú ingatlanára 1899-ben kért építési engedélyt, az új épületet még abban az évben felül is vizsgálták. [4] Györffy István 1907-ben is kért építési engedélyt a Mester utca 43. számú ingatlanra, [5] amely időpont a Csokonai gyógyszertár 1908-as alapításához kapcsolódhat. A telekmegosztás után a mai Kar utca 37. számú házat valószínűleg a fiatalabb Györffy István (1861–1917) építhette. Az 1911-es kataszteri térképen már a mai formájában ábrázolták a zártsorú polgári házat, közvetlenül a sarki ház mellé építve.

Férje halála után özv. Györffy Istvánné Bányai Erzsébet volt a ház tulajdonosa, még 1927-ben is. Az özvegy Bányai Erzsébet később hozzáment Antalóczy Kázmér gyógyszerészhez. 1937-ben halt meg, Kar utca 37. szám alatti lakosként. [6] 1940-ben már Antalóczy Kázmér (1865–1941) volt a Kar utca 37. számú ház tulajdonosa. Nagyszlatinai és antalóczi Antalóczy Kázmér 1865-ben született, nemes családban. [7] A szolgálati kötelezettség teljesítése után, 1898-ban bocsátották el a honvédség kötelékéből, mint máramarosszigeti gyógyszerészgyakornokot. [8] 1913-ban még Máramarosszigeten volt a gyógyszertára. [9] 1900-ban vette feleségül özvegy Buzáth Mártonné szalgári Szalgháry Irént, [10] aki 1917-ben halt meg Hajdúböszörményben. [11] 1914-ben egy hajdúnánási gyógyszertár üzemeltetésére kapott engedélyt. [12] 1922-ben már Hajdúböszörményben volt a gyógyszertára, [13] amelyet 1928-ban adott el. [14] 1941-ben halt meg Debrecenben, Honvédtemető utca 6. szám alatti lakosként, Hajdúböszörményben temették el. [15]

1940-ben a 108. számú Stefánia Védőintézet működött a Kar utca 37. szám alatt, amelynek vezető orvosa dr. vitéz SzilyTibor volt (Honvédtemető utca 6.). Az Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmével államilag megbízott szervezet.

Az 1940-es évektől napjainkig folyamatosan, öt generáción át, a Nagy család tagjai laktak a Kar utca 37. számú házban. A több generáció kitartó munkája eredményeként a Kar utca 37. ház gyönyörű, eredeti állapotában maradhatott meg.

A Csokonai gyógyszertár a Mester utca 43. szám alatt

A mai Kar utca 37. számú, fentebb bemutatott ház és a mai Kar utca 39. számú, egykor Mester utca 43. számú sarokház telke, mint írtuk, 1872-ben még egy telek volt, így történetük is összefonódik. Napjainkban a Mester és Hortobágy utca sarkán álló ház a Mester utca 43. szám, ami 1911-ben a Mester utca 45. szám volt.

A mai Kar utca 39. számú, egykor Mester utca 43. számú sarokházban a Csokonai gyógyszertár működött a XX. század első felében, amelyet 1908-ban alapítottak. [16] 1913-ban Radákovich Géza, volt debreceni gyógyszerész, utóbb váci gyógyszertárbérlő veszi át a Csokonai gyógyszertárat L. Kovách Nándortól, [17] aki 1901 és 1906 között a Kossuth utcai Fehér Hattyú gyógyszertár egyik bérlője volt. [18]

1917-ben dr. Batáry István (1868–1938) gyógyszerész veszi át a Csokonai gyógyszertárat Radákovich Gézától. [19] Batáry István 1868-ban született Nagyváradon. 1901 és 1914 között püspökladányi, budapesti, budafoki és fülöpszállási gyógyszertárak tulajdonosa, 1905-ben házasodott össze jászberényi születésű feleségével, Pozsgay Annával. 1917-től a Csokonai gyógyszertár tulajdonosa egészen haláláig. [20] 1938-ban halt meg 70 évesen, Mester utca 43. szám alatti lakosként. [21] Dr. Batáry István halála után fia, ifj. Batáry István (Budapest, 1905) gyógyszerész volt a Csokonai gyógyszertár tulajdonosa [22] még 1949-ben is. [23] A gyógyszertár 1950-ig viselte Csokonai nevét, [24] amíg magánkézben volt, de az államosítás után is gyógyszertár működött a sarki házban, a Kar utca 37. számú ház mai tulajdonosai, a Nagy család visszaemlékezése szerint az 1970-es évekig.”

[1] polgár id. Györffy István gyászjelentése. Debrecen, 1906. május 11.

[2] özv. Györffy Istvánné Szabó Ráchel gyászjelentése. Debrecen, 1920. november 29.

[3] polgár Györffy István gyászjelentése. Debrecen, 1917. március 26.

[4] MNL HBML IV.B. 1405/b. 645. k., iktatókönyvi szám: 8069., 13775.

[5] MNL HBML IV.B. 1405/b. 668. k., iktatókönyvi szám: 4755., 9106., 9107.,

[6] Antalóczy Kázmérné Bányai Erzsébet gyászjelentése. Debrecen, 1937. január 19.

[7] Kempelen Béla: Magyar nemes családok. XI. kötet. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, 1932. 225–226.

[8] Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára (XXV. évfolyam, 6. szám), 1998. február 17. 25.

[9] A Magyar Szent Korona országai területén üzemben levő távbeszélő-hálózatok előfizetőinek betűrendes névsora, 1913. deczember. Budapest: Budapesti Magyar Királyi Posta- és Távirda igazgatóság, 1913. 384.

[10] Budapesti Hírlap (XX. évfolyam, 53. szám), 1900. február 23. 9.

[11] antalóczi Antalóczy Kázmérné szalgéri (!) Szalgháry Irén gyászjelentése. Hajdúböszörmény, 1917.október 6.

[12] Belügyi Közlöny (XIX. évfolyam, 2. szám), 1914. január 11. 16.

[13] Gyógyszerészi Közlöny (XXXVIII. évfolyam, 21. szám), 1922. május 21. 255.

[14] Gyógyszerészi Közlöny (XLIV. évfolyam, 16. szám), 1928. november 18. 264.

[15] nagyszlatinai és antalóczi Antalóczy Kázmér gyászjelentése. Debrecen, 1941. március 14.

[16] Hajdú-bihari Napló (XXIX. évfolyam, 49. szám), 1972. február 27. 10.

[17] A Gyógyszerész (XV. évfolyam, 6. szám), 1913. június 1. 71.

[18] Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története. In: A Déri Múzeum Évkönyve, 1976. Debrecen, 1977. 126.

[19] Belügyi Közlöny (XXII. évfolyam, 24. szám), 1917. május 20. 686.

[20] 160 éve hunyt el gróf Széchenyi István, akiről patikát is elneveztek.

[21] dr. Batáry István gyászjelentése. Debrecen, 1938. május 17.