A sarki zártsorú polgárház valamikor 1882 és 1911 között épült. 1870-ben még Diószegi László volt az ingatlan tulajdonosa, a házban pedig Jóna Dániel lakatosmester élt a családjával. 1885-ben már a néhai Silbermann Joachim terménykereskedő házaként árverezték el. Valószínűleg ő építette a házat vagy a veje. 1898-ban meghalt 66 éves korában özv. Silbermann Joachimné Brück Háni Hatvan u. 1448. (29.) szám alatti lakos, aki Gácsországban (Galíciában) született. A fiúk, Sándor pedig szintén ezen a lakcímen halt meg 1904-ben. A lányuk, Silbermann Regina 1895-ben házasodott össze Adler Ignác kolozsvári kereskedővel, ők voltak a ház következő tulajdonosai, esetleg építtetői. 1913-ban már özv. Adler Ignácné Silberman Regina hozzáment özv. Klein Herman budapesti textilgyári képviselőhöz. 1918-ban ők adták el a házat Fisch Izsák máramarosszigeti nyersbőrkereskedőnek. 1930-ban csődeljárást indítottak ellene, 1931-ben árverést is indítottak a házra. Az 1940-es címtárban Dr. Farkas Ignácot jelölték a ház tulajdonosaként, viszont a Fisch család is a házban maradt. Fisch Izsák nyersbőrkereskedő 1942-ben halt meg 56 évesen, Hatvan utca 29. szám alatti lakosként.
Az ingatlan legkorábbi tulajdonosait, 1639-től Zoltai Lajos kutatása alapján ismerjük, amely elérhető a Déri Múzeumban. (Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár)
Az 1768-as várostérképen még egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak a telek közepén, nagy előkerttel. Ekkor még a Csók utca feléig tartott a telek, a hátsó felén ma egy társasház áll. Sőt a Csók utca felől még volt egy nagyon keskeny szomszédos telek is mellette. Az 1822-es várostérképen már az utcafronton ábrázoltak egy népi lakóházat és a teleket hátrafelé növelték, már a Csók utca háromnegyede nagyságú volt. Ekkor a Csók utca felől már eltűnt a keskeny szomszédos telek.
1845-ben Molnár Jánosné volt az ingatlan tulajdonosa. 1851-ben már Diószegi József tulajdonában egy 2 szobából és 2 kamrából álló házat jegyeztek a telken. Az 1869–70-es népösszeírásban Diószegi László volt a tulajdonos, aki azonban nem lakott a telken. Az akkori házban Jóna Dániel 39 éves lakatosmester lakott a feleségével, Kubik Zsófiával, 4 gyermekükkel, 7 lakatos segéddel és 2 cseléddel. Az egy lakásból álló házban összesen 4 szobát, 1 konyhát, 1 kamrát, 1 pincét, 1 fészert és 1 lakatosműhelyt írtak össze. Az 1872-es kataszteri térképen szintén egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak, Diószeghi László tulajdonában. Jóna Dániel 1870-ben és 1872-ben a mai Bajcsy-Zsilinszky utca 16. számú ház tulajdonosa volt. 1876-ban, Kálmán fiuk születésekor már szintén a Bajcsy-Zsilinszky utcán jegyezték a Jóna családot. Jóna Dániel 1905-ben halt meg 75 évesen József királyi herceg (Bajcs-Zsilinszky) utca 16. szám alatti lakosként. Ekkor a felesége Hegedűs Mária volt.
https://civisgistory.hu/1870_starter_website/home.html
Azt nem tudjuk pontosan, hogy a Hatvan utca 29. háznak meddig volt Diószegi László a tulajdonosa, illetve meddig élt a házban Jóna Dávid a családjával. Zoltai Lajos kutatásából tudjuk, hogy Diószegi József szintén lakatos volt. Zoltai 1889-ben és 1896-ban már Silbermann Joachim élelmezőt jelölte tulajdonosként. 1884-ben Silbermann Joachim debreceni terménykereskedő ingó és ingatlan vagyonára csődöt jelentettek. (Budapesti Közlöny, 244. szám, 1884. október 21., 8.) 1885. december 28-án arról döntöttek, hogy 1886. április 21-én néhai Silbermann Joachim hagyatéki csődtömege elleni végrehajtási ügyben árverést rendeltek el a házára, az ondódi földjére és az új osztású szántóföldjére. (Budapesti Közlöny, 40. szám, 1886. február 19., 8.) 1898-ban meghalt 66 éves korában özv. Silbermann Joachimné Brück Háni élelmiszervállalkozó, Hatvan u. 1448. (29) szám alatti lakos, aki Gácsországban (Galíciában) született. 1904-ben szintén Hatvan utca 29. szám alatti lakosként halt meg Silbermann Sándor magánzó, 47 éves korában. A szülei Silbermann Joachim és Brück Háni voltak.
Az 1910-es és 1911-es címtárakban már Adler Ignác magánzó és felesége, Silbermann Regina voltak a ház tulajdonosai, akik 1895-ben házasodtak össze Debrecenben. Adler Ignác kolozsvári kereskedő Aranykúton született 1865-ben. Özv. Wertheimer Simonné Silbermann Regina 1868-ban született Debrecenben, a szülei Silbermann Joachim kereskedő és Karap Bálintné Cseresznyés Zsuzsanna voltak. Zoltai Lajos már 1905-ben Adler Ignácné élelmezőt jegyezte a ház tulajdonosaként. Adler Ignácról nem találtam több információt. 1913-ban már özv. Adler Ignácné Silberman Regina, Hatvan u. 29. szám alatti lakos és özv. Klein Herman (1859) budapesti textilgyári képviselő kötöttek házasságot. Az 1914-es címtárban özv. Adler Ignácnét jelölték tulajdonosként, Zoltai Lajos kutatása alapján pedig még 1917-ben is az övé volt a ház.
Az 1882-es várostérképen még szintén egy oldalhatáron álló népi lakóház látható a telken. Az 1911-es kataszteri térképen már a mai zártsorú sorokházat ábrázolták. 1911-ben a Csók utca feléig tartott a telek. A térkép alapján annak is felmerül a lehetősége, hogy a 27. szám felőli, 1822-ben és 1872-ben ábrázolt oldalhatáron álló házat nem bontották le teljesen, hanem azt bővítették kapuáthajtóval és a sarki szárnnyal. Térképi ábrázolások alapján tehát a mai ház valamikor 1882 és 1911 között épült. További kutatást igényelne, de a jelenleg ismert adatok alapján valószínűleg Silbermann Joachim terménykereskedő vagy a veje, Adler Ignác kereskedő építette a házat.
A házat Zoltai Lajos kutatása alapján 1918-ban vásárolta meg Fisch Izsák nyersbőrkereskedő. A felesége Lerner Háni volt. Három gyermekük Máramarosszigeten született, Blanka 1906-ban, József 1910-ben és Malvin 1913-ban. 1918-ban Salamon és 1920-ban Ernő fiaik már Debrecenben születtek, azonban még a József királyi főherceg (Bajcsy-Zsilinszky) utca 58. szám alatt jegyezték a családot.
1921. „Aki tiltakozik a virilistaság ellen. Tudvalévően az igazoló választmány közszemlére tette ki a virilisták névjegyzékét. Most érkezett be az ellen az első felszólamlás, amelyben érdekes alapon kéri a fölszólamló a névjegyzékből való kihagyását. A fölszólamló Fisch Izsák nyersbőrkereskedő Hatvan utca 29. szám alatti lakos, aki a virilisek névjegyzékében tizedik helyen szerepel 35,270 korona adóval. Fisch Izsák annak elmondása mellett, hogy téves adókivetés, sőt kétszeres adókivetés esete forog fenn, elmondja még, hogy „csodálkozással és megdöbbenéssel” olvasta, hogy az ő neve is szerepel a virilisták közt, „szinte gúnytárgyává teszik“ ismerősei előtt őt, a tengődő, 8 gyermekes szegény embert, akinek ismerősei „nevetve gratulálnak“. — Ő nem akar „jogtalanul“ virilista lenni és igy kéri, hagyják őt ki a névsorból.” (Egyetértés, 1921. január 22., 5.)
1928. „IZR. ÚRILÁNY középiskolát végzett, elmenne szigorúan orth. helyre 1–2 gyerek mellé. Levelek Debrecen, Hatvan u. 29. sz. kéretnek, Fisch Rózsa” (Pesti Napló, 1928. február 15., 27.)
1930. „Csődönkivüli kényszeregyesség. Ke. 7975/16. 1929. sz. A kir. törvényszék jóváhagyja Fisch Izsák debreceni (Hatvan u. 29. sz.) nyersbőrkereskedő és ennek hitelezői között az Országos Hitelvédő Egylet előtt 1930. évi január hó 9. napján megtartott tárgyaláson létesült egyességet.” (Budapesti Közlöny, 69. szám, 1930. március 25., 11.)
1931-ben árverést írtak ki a házra. (Budapesti Közlöny, 106. szám, 1931. május 10., 10–11.) Ennek ellenére a Fisch család továbbra is a házban élt. Az 1937-es képviselőválasztás névjegyzékében a családból Fisch József kereskedőt jegyezték a házban. Valamint Grósz József (Nyírmada, 1877) nyomdász és Grósz Józsefné Horovic Szeréna (Oroszliszka, 1880) is a házban lakott többek között.
Az 1940-es címtárban Dr. Farkas Ignácot jelölték a ház tulajdonosaként, akiről nem találtam információt. Azonban Fisch Izsák nyersbőr kereskedő 1942-ben halt meg 56 évesen, Hatvan utca 29. szám alatti lakosként. 1947-ben Folksánd felől 1503 hadifogoly érkezett Debrecenbe, köztük Fisch Henrik Hatvan utca 29. szám alatti lakos. (Néplap, 1947. szeptember 19., 2.) Ez az utolsó adat, amit a Fisch családról ezen a lakcímen találtam. A ház további tulajdonosairól nincs információm.
A ház történetéhez további adalék néhány lakóról.
1904-ben Grünhut Sámuel termény- és vegyeskereskedő főtelepét a Hatvan utca 29. szám alá jegyezték be, majd a cég megszűnésekor, 1931-ben is a házban jegyezték. (Központi Értesítő, 53. szám, 1904. július 3., 1029.; Központi Értesítő, 50. szám, 1931.december 10., 870.) 1930-ban meghalt özv. Grünhut Sámuelné 71 éves korában, Hatvan u. 29. szám alatti lakosként. (Debreczeni Újság, 1930. július 12., 9.)
1890-ben megszületett György, Vámos Károly budapesti születésű kereskedő és Mayer Teréz fia a Hatvan u. 1448. (29.) szám alatt. 1888-ban, Stefánia lányuk születésekor még a 2535. szám alatt laktak. 1892-ben Vámos Károly rőfösöt ezen a lakcímen jegyezték. 1893-ban Vámos Adél születésekor is itt lakott a család.
1920. Özv. Grósz Sámuelné, ezen alakcímen halt meg. (Egyetértés, 1920. december 15., 3.)
1941. „Merkantil könyvnyomda, Grosz Izidor. Debrecen, Hatvan u. 29.” (Pártos Szilárd (szerk.): A magyar gyáripar évkönyve és címtára, 1941., 534.)
1944. „Szabósegédet, nagymunkást, kinti vagy benti munkára felveszek. Juhász úriszabó, Hatvan u. 29.” (Néplap, 1944. decemer 19., 8.)
1945. „Toll kapható kilónkint Ugyanott nyersbőrt veszek. Balogh toll, bőrkereskedő Hatvan utca 29., udvar.” (Néplap, 1945. január 24., 4.)
1946. „Figyelem! Friss halak mindenfajta (Hatvan utca 29) Hartmannál.” (Tiszántúli Népszava, 1946. május 19., 5.)
1946. „Özv. Weinberger Hermanné sz. Hartmann Heléna Prügyün, Szabolcs megyében. E.N. Pollack, 1310 Noble Ave., New York. Testvérem ! Én és a családom, négyen visszajöttünk. Heléna, Gyuri és Vera. Teljesen lerongyolódva, nyilasoktól kifosztva mindenből. A többi testvérekről: Berta, Sári, Frida, Ilona, Vilmosról sajnos semmit sem tudok. Kerestesd onnan őket, Írjál vagy üzenj ez újság útján. Szeretettel csókolunk. Samu, Heléna, Gyuri, Vera. Címem: Hartmann Sámuel, Debrecen, Hatvan ucca 29.” (Magyar Jövő, 1946. április 10., 4.)
1983. „Modern trafik, bazár üzletemet Hatvan u. 29. sz. alatt megnyitottam. Minden kedves vevőmet szeretettel várom. Nagy Imréné” (Hajdú-Bihari Napló, 1983. január 14., 6.)
Fő források:
- Déri Múzeum
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
Források részletesen: https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis
Készítette: Harangi Attila
Megjelenés: 2024. július 19.
