Az ingatlan története 1642-től 1870-ig
Bár a mai házat 1875-ben építtette Balázs Sándor szappanosmester, Zoltai Lajos kutatása alapján az ingatlan tulajdonosait a XVII. századig ismerjük. 1642 előtt Neste András, 1642-től özv. Tőrös Jánosné Nyereggyártó Judit, majd Tokaji Szabó Péter, 1666-tól Vass János, 1689-től Fekete János, 1690-től Balogh János, 1694-től Gyárfás János, majd felesége és fia, Sámuel, 1759-től Csáti János, 1764-től Szabó Nagy István, 1771-től Meggyesi István kupec, 1797-től Pál János mészáros, 1820-tól ifj. Király István mészáros, 1830-tól Király Mihály mészáros, 1850-től Komlósi Lászlóné Kémeri Mikó Juliánna, 1870-től pedig Balázs Sándor szappanosmester volt a tulajdonos.
(Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár)
1870-től Balázs Sándor (1829-1879) szappanosmester háza
1850-ben a népösszeírás szerint a Csapó utca 318. (mai 25.) számú ház tulajdonosa Komlóssy László (1802) a kerületi királyi tábla közbírája, valamint felesége, Juliánna (1806) és lányuk, Emília (1842) A II. lakásban Kiss József (1814) és felesége, Erzsébet (1820) lakott.
Forrás: MNL HBML IV.B. 1109/p. 15. k. (az adatokat lejegyezte: Bowkett-Balogh Emese)
1869-ben a népösszeírás szerint a Csapó utca 318. (mai 25.) számú ház tulajdonosa Balázs Sándor
Az I. lakásban Balázs Sándor (40 éves) szappanosmester és családja lakott. Felesége, Szabó Julianna (43 éves), Balázs Sándor (4 éves), Balázs Mária (2 éves), özv. Balázs Sándorné (70 éves) és Balázs István (17 éves) szappanos inas. Mindannyian Debrecenben születtek és helvét vallásúak. Ez a földszinti lakás 2 szobából, 1 kamrából, 1 előszobából, 1 konyhából, 1 boltból és 1 pincéből állt, háziállatot nem tartottak.
A II. lakásban Foltényi Vilmos (48 éves) színművész lakott feleségével, Szabó Amália (38 éves, Aradon született) színésznővel, valamint Kozma Sára (14 éves) cseléd, szobaleány.
Forrás: MNL HBML IV.B. 1109/p. 89. d. (az adatokat lejegyezte: Bowkett-Balogh Emese)
Szabó Anna Viola legújabb írásában a Déri Múzeum blogján rávilágít, hogy a Csapó utca 25. egy fontos irodalmi emlékhely is. Ambrus Zoltán 1914-ben írt A tóparti gyilkosság című kisregényének egyik helyszíne.
„A ház, amelyben Ambrus Borándékat elszállásolja a regényben, a Csapó utca 318., a mai 25 szám, amelynek (Harangi Attila cívisház-katasztere szerint) 1869-ben tényleg egy szappanosmester, Balázs Sándor volt a tulajdonosa, aki a két lakásra osztott ház első két szobájában élt népes családjával, amelyhez, a konyhán és kamrán kívül, valóban egy bolthelyiség is csatlakozott. A másik lakásban pedig ugyanekkor – a cselekmény valós idejében – nem más, mint Foltényi Vilmos lakott felségével, Szabó Amáliával, a színház jeles művésznőjével, s cselédjükkel. A szappanos háza háromháznyira volt tehát Ambrus nagyanyjának házától, s ma is áll még, utolsóként a helyszínek közül: ha másért nem, e regényszereplői mivolta miatt, érdemes lenne vigyázni rá, ha már a 19. századi irodalmi emlékhelyeket szinte kivétel nélkül elpusztítottuk.”
Szabó Anna Viola: Képtörténetek a Fotótárból - A tóparti gyilkosság elkövetője. 2023. február
https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=185
Az 1872-ben készült kataszteri térképen még egy oldalhatáron álló népi lakóházat ábrázoltak a Nagy Csapó utcza 318. (mai 25.) számú ingatlanon, Balázs Sándor tulajdonában.
Térképi ábrázolások alapján a mai zártsorú, középső kapuáthajtós polgárház valamikor 1872 és 1882 között épült. Ebben az időszakban a Balázs család tulajdonában volt a ház, így biztosan ők építtették.
A Tanácsi Mutatókönyvek alapján az 1872 és 1882 közötti időszakban Balázs Sándor 1873-ban és 1875-ben kért építési engedélyt a Csapó utca 318. (mai 25.) számú ingatlanon. Az iratok már nincsenek meg, de a feljegyzések elérhetők a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban.
- 1873: Balázs Sándor kérvénye építkezés engedélyezéséért, iktatókönyvi szám: 2077. Forrás: HU MNL HBML IV.B. 1405/b. 631. k.
- 1874: Balázs Sándor kérvénye építkezési tervének előleges vizsgáltatása iránt, iktatókönyvi szám: 4407. Forrás: HU MNL HBML IV.B. 1405/b. 632. k.
- 1875: Balázs Sándor kérvénye építkezés iránt, iktatókönyvi szám: 1060. Forrás: HU MNL HBML IV.B. 1405/b. 633. k.
- 1880: özv. Balázs Sándorné kérvénye építkezhetésért, iktatókönyvi szám: 1196, 3429. Forrás: HU MNL HBML IV.B. 1405/b. 638. k.
Balázs Sándor 1879. szeptember 20-án halt meg 50 évesen, Csapó utca 318. (mai 25.) szám alatti lakosként.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/318391#
1914. június 6-án halt meg özv. Balázs Sándorné Szabó Juliánna (1825-1914) 89 évesen, Csapó utca 25. szám alatti lakosként
1935-től Bálint Sándor asztalosmester háza
A Balázs-ház 1919-ben eladó volt. (Egyetértés,1919. augusztus 10.)
A címtárak szerint 1927-ben már Törő Mihályné volt a ház tulajdonosa.
1935-ben Bálint Sándor kért építési engedélyt a Csapó utca 25. szám alatti lakóházra, amit Vigh Lajos kőműves vállat el. (Vállalkozók lapja, 1935. augusztus 7.) Ez az építkezés minden bizonnyal egy udvari házrész, esetleg asztalos műhely építést jelenthette, az utcafronti épületet nem érintette.
Az 1937-es képviselőválasztáskor is a házban jegyezték Bálint Sándort, aki 1889-ben született Debrecenben, szülei: Bálint Sándor és Sóvágó Juliánna, felesége: Böör Juliánna (1903. Debrecen). Továbbá a házban lakott ekkor: Auspitz Mihály (1869. Nyírkarász) magánzó, Auspitz Miklós (1904. Hajdúsámson) magántisztviselő, Auspitz Sándor (1905. Hajdúsámson) magántisztviselő, Bartha Gábor (1909. Debrecen) fogműves, Hegedűs József (1889. Püspökladány) nyugdíjas MÁV segédtiszt, Tassy Kálmán (1885. Sáránd) cipészmester, Tóth Pál (1911. Nagykároly) cipőkereskedő.
A címtárak 1940-ben a ház tulajdonosaként említik Bálint Sándort, aki 1924-ben és 1927-ben a Kossuth u. 5. szám alatt, 1929-ben a Piac u. 85. szám alatt lakott. Bálint Sándor asztalos még 1954-ben is a Csapó utca 25. házban lakott. (Hajdú-Bihari Néplap, 1954. október 9.)
1957-ben „Bálint Sándor és felesége a Csapó utca 25. szám alatti 15 szobából álló házat szeretné visszakapni. A név ismerős a debreceniek előtt. Bálint Sándor több segéddel dolgozó asztalos volt.” Hajdú-Bihari Napló, 1957. augusztus 29. - Kiss Tibornak köszönhetően
Az 1960-as évektől az 1990-es évekig használt műszaki cikkek, majd használt bútorok üzlete működött az utcafronti helyiségekben.
Fő források:
- Déri Múzeum
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
Források részletesen:
