Az ingatlan története 1650-től 1741-ig
Az ingatlan tulajdonosait Zoltai Lajos kutatása alapján a XVII. századig ismerjük. 1650-ben Kádas István volt a tulajdonos, aki édesapja, Kádas Gáspár örökségeként vette meg testvérétől az ingatlant. 1665-ben már Dombrádi János volt a tulajdonos, 1672-ben pedig már Kápolnási Szabó Mihályné Kisvárdai Judit, aki 1676-ban adta el Pataki Mártonnak, illetve Fekete István szintén tulajdonos ebben az időszakban. 1689-ben Pataki Mártonné eladta Özv. Fekete Istvánnénak, majd 1693-ban Fekete István eladta Szendrei Istvánnak, akitől pedig 1699-ben Szalontai Szabó János és Csókási Erzsébet vették meg. 1711-ben Kőrösi András és Kovács Anna vették meg a házat, 1718-tól pedig már Margitai István volt a tulajdonos.
(Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár)
1741-től Nyéki István háza, majd 1749-től 1844-ig a város egyik kvártélyháza
1741-ben Margitai István örököseitől Nyéki István és Szíjgyártó Erzsébet vették meg a házat, akikről sokáig Nyéki-házként emlegették a házat. 1822-ben a város középületeiről készített térképen még szintén Nyéki-háznak nevezte az ingatlant Kováts György.
1749. április 25-én Nyéki István eladta az ingatlant Debrecen városának, majd 1844-ig a város egyik kvártélyháza (katonák szálláshelye) működött benne.
(Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár)
A térképeken a legelső ismert ábrázoláson, 1771-ben már egy hézagosan zártsorú házat ábrázoltak a telken keresztépülettel, illetve 1822-ben szintén ebben a változatlan formában ábrázolták. Zoltai Lajos úgy írta, hogy „újonnan felépítés után” 1749-ben adta el Nyéki István a házát a városnak! Tehát feltételezhető, hogy az 1749-ben épített új házat ábrázolták 1771-ben és 1822-ben is, nem valószínű, hogy amíg a város 95 évig kvártélyháznak használta,új házat épített volna.
Zoltai Lajos megjegyzi, hogy „a kvártélyházakat általában első rendű polgári házakból alakították ki”, tehát a jó módú cívis lakások beosztásának jellemző képét mutatták. Egy 1788-ban készült összeírásból idézi: „A Nyéki-háznál elől 2 szoba, 1 konyha, hátrafelé 2 szoba, 1 kamara, 1 pince, istálló 6 lóra kocsiszínnel.”
(Zoltai Lajos: Helyrajztörténet, kézirat. Déri Múzeum gyűjteménye, Történeti Tár)
1844-től Karap Sándor (1795-1863), a debreceni Váltótörvényszék elnökének a háza
1844-ben a város árverésen eladta a házat Karap Sándornak, aki 1863. október 9-én halt meg 68 évesen, Csapó utca 320. (mai 21.) szám alatti lakosként.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/162575
Karap Sándor felesége, Diószeghy Zsuzsánna 1862. május 12. halt meg Csapó utca 320. (mai 21.) szám alatti lakosként, 62 évesen.
Zoltai Lajos 7 szobás úri lakként jellemezte a Karap-házat, 1870-ben a leszármazottakat, Karap Máriát és férjét, Pap Móriczot jelölte meg tulajdonosoként. Azonban az 1872-es kataszteri térképen Király József a ház tulajdonosa.
1850-ben a népösszeírás szerint a Csapó utca 320. (mai 21.) számú ház tulajdonosa Karap Sándor (1796) földbirtokos. Felesége Zsuzsanna (1801), gyermekeik: Karap Ferenc (1832), Karap Móricz (1839), Karap Eliza (1834), Karap Emma (1843).
Forrás: MNL HBML IV.B. 1109/p. 15. k. (az adatokat lejegyezte: Bowkett-Balogh Emese)
1869-ben a népösszeírás szerint a Csapó utca 320. (mai 21.) számú ház tulajdonosa Papp Móricz
Az I. lakásban Papp Móricz (46 éves) állami hivatalnok és családja lakott. Felesége, Karap Mária (42 éves, Böszörményben született), gyermekeik: Papp Erzsi (18 éves), Papp Sándor (17 éves), Papp Mária (15 éves), Papp Móricz (14 éves), Papp Imre (6 éves). Valamint Kopperman(?) Mari (22 éves, Dobsinán született) cseléd-szobaleány, Miklósi Erzsébet (16 éves) cseléd-szolgáló, Borsos Bóráb(?) (28 éves, Nádudvaron született) szakácsné. Ez a földszintes lakás 3 szobából, 3 kamrából, 1 előszobából, 1 konyhából, 4 pincéből, 2 félszerből (szín) 1 istállóból állt, háziállat nemvolt.
A II. lakásban Borbély Terézia (35 éves, Debrecenben született) varrónő, Borbély Klára (23 éves, Debrecenben született) varrónő és Juhász Sára(?) (12 éves, Debrecenben született) iskolás lakott. Ez a földszintes lakás 2 szobából, 1 konyhából és 1 pincéből állt, háziállat nem volt.
A III. lakásban Mátyás Mihály (43 éves, Pócspetriben született) házmester és felesége, Tóth Borbála (39 éves, Esztáron született) lakott. Ez a földszintes lakás 1 szobából és 1 konyhából állt, háziállat nem volt.
Forrás: MNL HBML IV.B. 1109/p. 89. d. (az adatokat lejegyezte: Bowkett-Balogh Emese)
Az 1872-ben készült kataszteri térképen már a mai zártsorú polgárházat ábrázolták a Nagy Csapó utcza 320. (mai 21.) számú telken!
Tehát térképi ábrázolások alapján a ma is álló ház valamikor 1822 és 1872 között épült. Feltételezhető, hogy Karap Sándor építette a házat, mivel nem valószínű, hogy a város új házat épített volna mielőtt eladta az ingatlant 1844-ben. Karap Sándor 1863-ban történt halála után pedig nem valószínű, hogy az örökösök új házat építettek volna, hiszen pár évvel később elköltöztek. Ráadásul ebben az időszakban a tulajdonosok közül Karap Sándornak lehetett akkora vagyona, hogy egy ilyen nívós házat felépítsen. Nagy kérdés és fontos feltételezés, hogy a mai zártsorú házat teljesen újonnan építették, vagy pedig ahogy számos esetben jellemző módon, a meglévő, 1749-ben épült hézagosan zártsorú házat bővítették, átépítették? Ezt a feltételezést helyszínbejárás során, az épület, különösen a pince vizsgálatával lehetne kutatni. Az udvari szárny boltíves nyitott, részben üvegezett tornáca is a ház régi építésére utal. A boltíves tornác építészeti érték és különlegesség, a régi korok ma már ritka megmaradt emléke a cívisházakban.
1889-től Bay Ferenc (1816-1901) nagybirtokos, Szabolcs megye volt főjegyzőjének a háza
Id. ludányi Bay Ferenc Szabolcs megye volt főjegyzője és rendi országgyűlési követe, nyugalmazott úrbéri törvényszéki elnök életének 85-ik, boldog házasságának 37-ik évében, hosszas szenvedés után 1901. március 2-án elhunyt, Csapó utca 21. szám alatti lakosként.
Legkorábban Zoltai Lajos 1889-ben említi Bay Ferencet a Csapó utca 21. számú ház tulajdonosaként. 15 gyermeke közül például Bay András 1879-ben és Bay Mária 1872-ben még Nyírmadán (Szabolcs megyei településen) születtek.
1898-ban „Dr. németujfalui Simonffy Béla debreceni királyi ügyész, Simonffy Imre királyi tanácsos polgármester s egyházi főgondnok fia ma délelőtt esküdött Debrecenben ludányi Bay Ferenc nagybirtokos s nyugalmazott váltótörvényszéki elnök leányával, Bay Ilona kisasszonnyal. A polgári házasságkötést a menyasszony szüleinek házánál (a Csapó utca 21. számú háznál – a szerk.) egyházi esküvő követte, melynél Könyves Tóth Kálmán ev. ref. lelkész mondott szép beszédet. Tanukul a menyasszony részéről Bernáth István hosszúpályi földbirtokos, a vőlegény részéről Simonffy Emil szerepelt.” – Pesti Hirlap 1898. május 29.
Özv. ludányi Bay Ferencné bernátfalvi Bernáth Mária 1913.május 12-én halt meg Csapó utca 21. szám alatti lakosként, 76 évesen.
1913 után a Bay örökösök voltak a tulajdonosok: dr. Bay Ádám törvényszéki bíró, Bay Bertalan őrnagy, Dr. Bay András ügyvéd,Bay Ferenc földbirtokos, Jankovich Miklósné Bay Mária és Bay Ferencné.
1916. „(A legöregebb férfiszabó.) Debrecenben száznégy éves korában meghalt Melcz Sámuel férfiszabó. A Csapó utca 21. számú házban lakott és tanúja volt a régi cívisvárosnak, amelyről sok érdekességet tudott beszélni. Ritka egészségnek örvendett, mesterségét csaknem a legutóbbi időkig folytathatta és végelgyengülésben halt meg.” - Pesti Hírlap, 1916.július 6. - Kiss Tibornak köszönhetően
1924-ben: „Esküvő: Jeszenicei Jankovich Miklós és neje ludányi Bay Mária, Csapó u. 21. szám alatti házában, az úgynevezett Bay-kúrián, tegnap fényes lakodalom volt. Jankovich Miklós ny. tábornok egyetlen leánya, Marianne esküdött örök hűséget szolnoki Jármy László földbirtokos és neje ács Tóth Ilona fiának, szolnoki Jármy György kótaji földbirtokosnak. A polgári házasságot az állami anyakönyvi hivatalban kedden délben 12 órakor kötötték meg. Itt a tanuk a menyasszony részéről jeszenicei Jankovich Lőrinc, a vőlegény részéről pedig ludányi Bay Ferenc volt. A polgári házasság megkötése után az új pár a menyasszony Csapó utca 21. sz. alatti lakására hajtattak, ahol már fényes lakodalmi násznép várta őket.” (Egyetértés, 1924. október 15.)
1932-ben halt meg jeszeniczei Jankovich Miklós nyugalmazott tábornok 69 évesen, Csapó utca 21. szám alatti lakosként, akit Nyírmadán temettek el a családi kriptában.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/385178
Debreczeni Újság, 1932. szeptember 24. és 27. - Kiss Tibornak köszönhetően
Az 1937-es képviselőválasztás irataiban a Csapó utca 21. szám alatt jegyzik többek között Dr. Bay András ügyvédet (1879-ben született Nyírmadán), valamint Jankovics Miklósné Bay Máriát (1872-ben született Nyírmadán), és lányát Jármi Györgyné Jankovics Máriát (1905-ben született Debrecenben).
Az 1940-es címtárban Feldheim Imrét és nejét jelölik tulajdonosként.
1955-ben meghalt Dr. Bay András, Csapó utca 21. szám alatti lakosként. (Néplap, 1955.január 1. - Kiss Tibornak köszönhetően)
1957-ben „Jármi Györgyné földbirtokos, akinek a felszabadulás előtt 236 holdja volt, most a Csapó utca 21. szám alatti házat szeretné visszaszerezni.” Hajdú-Bihari Napló, 1957. augusztus 29. - Kiss Tibornak köszönhetően
A házat 2024 decemberére elbontották.
Fő források:
- Déri Múzeum
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
Források részletesen:
