A Bethlen utca 14. szám alatti ház utcafronti zártsorú részéről csak annyit tudunk biztosan, hogy valamikor 1872 és 1911 között épült a térképi ábrázolások alapján. A kutatások legfrissebb eredményei alapján viszont kiderült, hogy 1883-ban építtette Nánássy László királyi közjegyző, aki három évtizeden át volt tulajdonos. Majd a századfordulótól Szép József földbirtokos, gazdálkodó háza volt. A történet viszont régebbre nyúlik vissza, ugyanis az udvari szárnyat téglaboltozatos szobákkal és tornáccal, illetve hatalmas dongaboltozatos pincével valamikor az 1850-es vagy az 1860-as években építhették. Sajnos 2025 szeptemberében az udvari boltozatos házrészt elbontották. Az utcafront 2023 óta helyi védelem alatt áll. Az egykori lakóházat 1937-ben vásárolta meg az Országos Református Tanító Egyesület a székházának. Ettől kezdve kultúrház, művelődési otthon, majd Pedagógus Művelődési Ház elnevezéssel egészen 2004-ig folyt közösségi munka a házban. Az 1970-es években még beatközpontként is működött.
A kezdetek és a Nánássy–Szép-ház
A legelső ismert ábrázoláson, az 1768-ra keltezhető várostérképen a Hatvan utcai városrész második tizedében a 250. szám alatti ingatlanon egy oldalhatáron álló népi lakóház látható. A hatalmas telken egy keresztépület is állt ekkoriban. A Garai utca felől még egy kisméretű telek csatlakozott hozzá. A Jókai (Kis Hatvan) utca ekkor még csak a Cserepes utcáig tartott, nem futott ki a Bethlen (Kis Mester) utcáig.
Az 1822-es várostérképen már a környék városrendezése, a mai szabályozott utcák láthatók, kiegyenesítették a Garai utcát, valamit a Jókai utca becsatlakozik a Bethlen utcába. A vizsgált telken változatlanul egy kéttraktusú népi lakóház áll, a keresztépületet már nem ábrázolták.
1845-ben özv. Földvári Józsefné volt a tulajdonos, akinek 1851-ben egy földszintes polgári házat jegyeztek a tulajdonában 2 szobával és 2 kamrával.
Az 1869–1870-es népösszeírásban László Sándor 59 éves városgazda volt a tulajdonos. A feleségével, Lengyel Rózával, egy cseléddel és két gimnáziumi tanulóval élt az első lakásban. A második lakásban a lányuk, László Róza élt a férjével, Csapó Lajos 40 éves napidíjassal, valamint István fiukkal és egy cseléddel. A harmadik lakásban Renó Ferenc 40 éves fűszerkereskedő élt a feleségével, Kornhoffer Máriával, a lányukkal és egy cseléddel. A házban ekkor 3 lakásban összesen 9 szobát, 1 előszobát, 3 konyhát, 3 kamrát és 3 pincét, valamint 1 fészert és 1 istállót írtak össze.
Az 1872-es kataszteri térképen szintén egy népi lakóház látható, azonban már Nánássy Lászlóné neve olvasható tulajdonosként. Ez viszont már egy három traktusú ház, a középső traktus a legszélesebb a sorban. Egyedül az utcafonti házrésznél merülhet fel, hogy a korábban ábrázolt részt esetleg megtarthatták, viszont később az utcafront zártsorú beépítése során teljesen elbontották. A középső és a hátsó házrész valamikor 1822 és 1872 között épült a térképi ábrázolások alapján. A telek hátsó felén kertet ábrázoltak, keresztirányú utakkal négy egyenlő részre osztva. A Garai utca felől ekkora már megszüntették a kis telket, tehát a Bethlen utca 14. egy átmenő telek volt a Garai és a Bethlen utca között.
Sem a Fölvári, sem a László családról nem találtunk bővebb információt, mettől meddig laktak a házban. Pedig az udvari, napjainkig megmaradt boltozatos szárnyat valószínűleg a kettő közül valamelyik család építtette. Az 1851-es házadó összeírás alapján az 1850-es vagy az 1860-asévekre lehet szűkíteni az építés idejét. A bontás során számos „1857” feliratú tégla került elő, ami alapján biztosan valamikor 1857 után épültek az udvari boltozatos szobák.
1872-től már a Nánássy család volt a ház tulajdonosa. Nánássy László 50 éves városi tanácsnok és Bethlen Mária 35 éves Kolozsváron elvált asszony 1868. október 10-én házasodtak össze Debrecenben, mindkettőjüket Cegléd utcai lakosként jegyezték. Kiskárándi és nagyváradi Nánássy László (1817–1899) királyi közjegyző 81 éves korában halt meg Bethlen utca 14. szám alatti lakosként. A feleségét, Bethlen Máriát (1833–1894) szintén ezen a lakcímen jegyezték 62 éves korában bekövetkezett halálakor. Gyermekeik nem voltak. László szülei Nánássy Gábor (1788–1849) ügyvéd (prókátor) és Némethy Klára voltak. Nánássy Gábor városi tanácsnok a Batthyány utca 17. szám alatti telkén egykor álló magtárat 1835-ben felajánlotta színházi előadások tartására. A Nánássy-színkör 1861-ig működött a Batthyány utcai házánál, ahol többek között 1836-ban Arany János, 1843-ban pedig Petőfi Sándor is fellépett. Nánássy László ügyvédet 1875-ben nevezték ki királyi közjegyzővé. „HIRDETÉS. Az 1874. évi XXXV. t. cz. 15. §. rendelete folytán ezennel közhirré tétetik, hogy a n. m. m. kir. igazságügyministerium által kinevezett kir. közjegyző Nánássy László közjegyzői irodáját Debreczenben kis-mester utczán 1436. sz. háználi lakásán f. 1875. évi aug. hó első napján fogja megnyitni. Kelt Debreczenben a kir. tszéknek 1875. julius 19-én tart. üléséből.” (Budapesti Közlöny, 1875. július 25.) Szintén 1875-ben alapították a Debreceni Királyi Közjegyzői Kamarát, amelynek az alapításától a haláláig, 1899-ig volt az elnöke. Debrecen Szabad Királyi Város törvényhatósági bizottsági tagja is volt.
A Bethlen utca 14. számú telek beépítése 1872-ben, 1882-ben és 1911-ben
A Bethlen utca 14. számú ház utcafronti zártsorú, középső kapuáthajtós beépítéséről csak annyit tudunk biztosan, hogy valamikor 1872 és 1911 között valósult meg a térképi ábrázolások alapján. Az 1872-ben ábrázolt népi lakóházon az utcafronton egy négyzetes alaprajzú kis bővítés látható, az utcafront másik sarkában pedig egy különálló kis építmény. Az 1882-ben Tikos Imre által készített térképen hasonlóan ez az állapot látható, azonban a kis toldalék építmények sokkal hangsúlyosabbak. Sőt, az utcafronton konkrétan egy hézagosan zártsorú polgárházat ábrázoltak, az utcafront másik végében pedig egy vele megegyező különálló kis házrészt. Bizonytalanságra ad okot, hogy esetleg az 1872-es állapot átrajzolása során elnagyolhatták az arányokat, így valójában nem változott a beépítés. Viszont valószínű, hogy 1882-re már valóban egy polgárház állhatott a telken, amelyet valamikor 1872 és 1882 között építettek. Ezt igazolja, hogy valamikor 1870 és 1872 között vásárolta meg az ingatlant Nánássy László ügyvéd, akit 1875-ben neveztek ki királyi közjegyzőnek és még abban az évben ezen a lakcímen nyitotta meg az irodáját. Ez alapján feltételezhetjük, hogy egy ilyen magas rangú tulajdonosnak erősen indokolt lenne a régi népi lakóház helyére módosabb házat építeni. A térképek tanulmányozása során szerzett tapasztalat alapján az is elő szokott fordulni, hogy a zártsorú házakat nem felülnézetből ábrázolják, hanem a kapuáthajtót kültérként, hézagként jelölik, ezért hézagosan zártsorúnak tűnik a ház. Ez a megoldás akár a Bethlen utca 14. háznál is felmerülhet, ebben az esetben a mai zártsorú polgárházat valamikor 1872 és 1882 között építette Nánássy László királyi közjegyző. Viszont tovább bonyolítja a feltételezéseket, hogy az 1882-es térképen a hézagosan zártsorú ház előre ugrik az utca síkjából, az 1872-es kataszteri térképen pedig nem. Ugyanakkor 1882-ben a kiugró hézagosan zártsorú háztól ferdén rajzolták meg az utcafronti telekhatárt a másik sarokban lévő kis építményig. Ez pedig azt jelentheti, hogy 1872 és 1882 között valóban új részt épített Nánássy László az utcafrontra, de csak a térképen látható hézagosan zártsorú polgárházat, amely még nem azonos a mai zártsorú házzal. Mindez azonban csak feltételezés, amely a jövő kutatóinak szól, hátha valaki egyszer igazolni tudja majd.
Nánássy László halála után, a gyászjelentés szerinti egyetlen örököse, a testvére, özv. Laky Lajosné Nánássy Amália hamar eladhatta a házat. Ugyanis 1902-ben már Szép József kért engedélyt istálló építésére a Bethlen utca 14. szám alatti házánál a Tanácsi Mutatókönyvek szerint. (HU MNL HBVL IV. 1405/b. 659. k.) Szép (Schön) József (1839–1922) földbirtokos 1922-ben halt meg 83 évesen Bethlen utca 14. szám alatti lakosként. A szülei Schön Ignác és Weisz Eszter voltak. Szép József felesége Bárány Rozália (1846–1933) volt. Szép Józsefről kevés információt találtunk. (Élt Debrecenben egy Szép József nevű fűszerkereskedő, aki 1868-ban alapította a kereskedését, aki azonos korú a Bethlen utca 14. szám alatti Szép Józseffel, azonban a fűszerkereskedő 1885-ben meghalt 47 évesen Varga utca 2252. szám alatti lakosként.) Szép József földbirtokos Debreczen Szabad Királyi Város egyik legtöbb adót fizető bizottsági tagja volt. A címtárakban 1910-ben, 1911-ben, 1914-ben és 1922-ben gazdálkodóként jegyezték a Bethlen utca 14. számú ház tulajdonosaként.
Az 1911-es kataszteri térképen már a mai zártsorú polgárházat ábrázolták a telken. 1872 és 1899 között Nánássy László volt a tulajdonos. Ezután pedig Szép József, aki 1902-ben istálló építésére kért engedélyt. A Tanácsi Mutatókönyvekben 1898 és 1911 között egyetlen egy építési engedély kérést találtam a Bethlen utca 14. szám alatti ingatlanon, még pedig 1902-ben Szép József említett istálló építését. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az utcafronton a mai zártsorú házat Nánássy László építette valamikor 1882 és 1898 között. A ház 2023. június 22-én a közgyűlésen kapott helyi egyedi védelmet, amelyet a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület is kezdeményezett. Az ehhez szükséges szakértői dokumentációt Virányi Zsolt építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök készítette el 2022 januárjában. A szakvéleményből kiderül, hogy a ház eredeti tervrajzai nem maradtak meg a DMJV PH Főépítészi Iroda Építészeti Archívum és Mikrofilmtárában. Virányi Zsolt az utcafronti zártsorú beépítést a XIX. század végére datálta, ami megegyezik a fenti feltételezéssel. Esetleg még az a kérdés merülhet fel, hogy az 1872 és 1882 között épített hézagosan zártsorú utcafronti beépítést elbonttatta, vagy pedig azt megtartva bővítette kapuáthajtóval és a déli szárnnyal zártsorúra Nánássy László az 1880-as vagy 1890-es években.
A feltételezések alapján a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárában a Tanácsi Mutatókönyvekben (HU MNL HBVL IV. 1405/b.) sikerült megtalálni az utcafronti zártsorú ház pontos építési idejét! 1883-ban építette az akkor 66 éves Nánássy László királyi közjegyző! Térképi ábrázolások alapján valamikor 1872 és 1911 között épült a ház. 1898 és 1911 között csak egyetlen építési engedélyt kértek ezen a lakcímen, az új tulajdonos, Szép József egy istállót építtetett 1902-ben. Így csak Nánássy László építhette az 1899-ben bekövetkezett halála előtt. A Tanácsi Mutatókönyveket átnézve, célirányosan Nánássy László neve alapján, 1872 és 1899 között az alábbi építkezési engedélykéréseket találtam.
- 1873. Nánássy Lászlóné kérvénye Kis Mester utcai 1436. számú háza megbecsültetéséért (631. k., 1708.)
- 1873. Nánássy László kérvénye a Város téglavetőjében általa termeltetendő tégla helyiség készíthetéséért (631. k., 2309.)
- 1873. Nánássy Lászlóné Bethlen Mária kérvénye építkezés engedélyezéséért (631. k., 3356.)
- 1873. Nánássy Lászlóné kérvénye Hatvan utcai városrész, 1436. számú házának a katona beszállásolás terhe alóli felmentetéséért (631. k., 7328.)
- 1874. Nánássy Lászlóné Bethlen Máriától követelt 40 fr. 60 kr. telek szaporúsági váltságdíj behajtatásáért, Hanke Leó tanácsnok jelentése (632. k., 369.)
- 1883. Nánássy László és neje kérvénye Kis Mester utca házánál építkezhetésért (640. k., 3953, 4215, eligazító szám: 3356/873)
- 1883/3953. iktatókönyv: Nánássy László és Bethlen Mária házastársak kérvénye Kis Mester utca 1436. számú házuknak a két példányban csatolt terv szerinti építkezhetéséért (3356/1873)
- 1883/4215. iktatókönyv: Mérnök Balogh Mihály jelentése Nánássy László és neje Bethlen Máriának Kis Mester utca 1436. számú házuknál építési engedély iránt kiadott kérvényükre (3356/873, 369/874, 3953/883)
- 1884. Nánássy László és Bethlen Mária kérvénye Csokonai utcán belül eső szabad részek átengedéséért (641. k., 2692, 3620, 7294)
Sajnos egyik engedélyezési ügyről sem maradt fenn irat. De a mutatókönyvi és iktatókönyvi bejegyzésekből egyértelműen kiderül, hogy Nánássy László kétszer, 1873-ban és 1883-ban építkezett a Bethlen utca 14. szám alatti ingatlanon az 1872 és 1899 közötti időszakban. Az első, 1873-as építkezés igazolja, hogy az 1882-es várostérképen látható hézagosan zártsorú építkezés megvalósult az utcafronton, még a telekszaporulat is igazolódott. Így csak egyetlen egy lehetőség maradt, minden bizonnyal az 1883-ban történt építkezés során valósult meg a zártsorú beépítés az utcafronton, ekkor épült a mai ház.
Az 1911 kataszteri térképen már piros színnel berajzolták az átmenő telek tervezett felosztását, a hátsó felét külön telekként a Garai utca 5. számmal, valamint ezt az új részt is hosszában két részre osztották. A telek a 3 részre darabolása ellenére a címtárak szerint továbbra is teljes egészében a Szép házaspár tulajdonában maradt a halálukig. Az 1930-as légi felvételen még beépítetlen üres telek volt a Garai utca felől. Az 1940-es címtárban a Garai utca 5. számú telek tulajdonosa már Éliás Jakab és társai voltak. Az 1968-as légi felvételen már egy-egy házat láthatunk mindkét Garai utca felőli telekrészen, egy földszintes, manzárd tetős kockaházat, illetve egy egyemeletes zártsorú házat. A két házat valamikor 2014 és 2017 között bontották el, a Google utcaképen még láthatók, ma háromemeletes társasházak állnak a helyükön.
A Bethlen utca 14. utcafronti zártsorú beépítése valószínűleg 1883-ban épült. A magasföldszinten minden helyisége, a szobák és a kapuáthajtó is sík mennyezetes. A pince az utcafronton az utcával párhuzamos, kosáríves záródású dongaboltozatos. A kapu kivételével a nyílászárói eredetiek, a szegmensíves záródású pallótokos ablakok spalettával, valamint a kétszárnyú táblás ajtók. Az utcafronti homlokzat részletgazdag díszítése napjainkig megmaradt eredeti állapotában. Hangsúlyos kváderes pilaszterek tagolják a homlokzati síkot. A nyílászárók körül tojásléces szalagkeretek futnak. Az ablak alatti mezőt palmettaszerű, szív alakot formázó egymásba fonódó indás motívummal domborműves gipszstukkó díszíti. A zárópárkány alsó tagozatán levélsor fut végig, a frízben a hármas szellőzőnyílások között pedig hármas és négyes, négyzetbe stilizált virágmotívum tagolja. A helyi védett homlokzat díszeinek nagyrészét 2025 januárjában csákánnyal verték le.
Az utcafronti polgárház mögött megőrizték az északi oldalhatáron a korábbi beépítést. Ez az udvari szárny valamikor 1857 és 1872 között épült, Földvári József özvegye vagy László Sándor városgazda által. A kívülről teljesen átalakított és tönkretett lakrész ritka kincset rejtett, ugyanis minden szobája téglaboltozatos volt! A csehsüvegboltozat pedig különösen ritka ma már Debrecenben. Az udvari szárny előtt kosáríves záródású boltíves, csehsüvegboltozatos tornác fut végig, amelyet kívülről tejesen átépítettek, befalaztak, egyedül az utca felőli végén maradt meg két boltív mutatóba. Viszont a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében elérhető, 1972-ben készült fotókon még látható az eredeti tornác 7 kosáríves boltívvel, a középső 4 boltív beüvegezve. A két udvari szárnyban utólag összesen 5 lakást alakítottak ki. Az utcafront felőli első lakás egyetlen helyiségből állt, a tornác után középen boltövvel tagolt két csehsüvegboltozat fedte a szobát, amely eredetileg a pitvar és a szabadkéményes konyha volt. A második lakás a tornác után egy nagy szobából és egy kisebb szobából állt. A keskeny szoba középen boltövvel két boltozattal volt fedve. A harmadik lakásban a tornác mögött szintén egy nagy és egy kisebb szoba volt. Ez a három lakás volt a szélesebb, középső házrészben. A hátsó, tornác nélküli keskenyebb házban még két további lakás volt. A negyedik lakás elé egy sík mennyezetű előteret építettek utólag, amiből egy keskeny és két kisebb szoba nyílt. Az utolsó, ötödik lakás egy keskeny előtérből és egy szobából állt, amelyet a telekhatárra merőlegesen egy boltöv középen két boltozatra osztott. Ismét meg kell jegyezni, hogy mind az öt lakásban minden helyiség, a szobák és a tornác is mind csehsüvegboltozatos volt! Az udvari ház alatt végig hatalmas dongaboltozatos pince volt! Ezt a boltozatos udvari szárnyat 2025 szeptemberében teljesen elbontották. Ekkor kerültek elő az „1857” feliratú téglák.
Az Országos Református Tanító Egyesület székháza 1937-től
A Szép házaspárnak nem tudunk róla, hogy lettek volna gyermekeik. Özv. Szép Józsefné Bárány Rozália halála, 1933 után, 1937-ben vásárolta meg a Bethlen utca 14. szám alatti házat székházának az Országos Református Tanító Egyesület, amelyet az 1937. június 23-ai közgyűlésükön avattak fel. Ettől kezdve szolgált az egykori lakóház közösségi célokat különböző formákban, egészen 2004-ig.
Miután 1944. október 19-én Debrecenbe bevonult a szovjet hadsereg, az új helyzetben támogatták a pedagógus szakszervezet megalakulását. A pedagógus szakszervezet jogelődjét 1918-ban alapították, majd 1919-ben be is tiltották. 1945-ben alakult újra Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete néven országosan. 1947 tavaszán az Országos Református Tanító Egyesület teljes taglétszámával és vagyonával beolvadt a pedagógus szakszervezetbe. Az ORTE formálisan 1950-ben szűnt meg.
1949. június 6-án avatták fel a pedagógusok a Bethlen utca 14. szám alatti kultúrházukat.
1953-ban Szentpéteri János és Nyakas László néhány pedagógussal alapította a házban a pedagógus kultúrotthont. Később művelődési otthonnak nevezték, majd az 1970-es évek elején kapta a legismertebb, Pedagógus Művelődési Ház elnevezést. Különböző névváltoztatásokkal évtizedekig folyt ugyanaz a közösségi munka a házban.
Számtalan helyi közösség talált otthonra a házban foglalkozásaik, szakköreik számára. A művelődési központ és pedagógusház kilenc helyiségében 1982-ben működött többek között énekkar, bélyeggyűjtők és numizmatikusok klubja, kisgrafikai és ex libris gyűjtők csoportja, énekszakos és képzőművész pedagógusok klubja, sportbarátkör, természetjárók szakosztálya, stb. Megemlítik azt is, hogy a földszint alatt hatalmas, tíz helyiségből és folyosóból álló dongaboltozatos pincerendszer rejtőzik.
Virányi Zsolt közli a helyi védelmi dokumentációjában a DMJV PH Főépítészi Iroda Építészeti Archívum és Mikrofilmtárban elérhető adatokat és tervrajzokat, amelyek szerint a déli oldalhatárra épített lapostetős bővítés, a koncertterem 1958-ban épült. 2025 szeptemberében ezt is elbontották.
A ház különleges és fontos kultúrtörténeti helyszín is volt, 1966 és 1980 között beatközpontként működött. A „Pedi” 1966 őszétől az 1963-ban alapult Mercur együttes, Debrecen első beatzenekarának törzshelye volt 1972-es feloszlásukig. Akkoriban a város legmenőbb helyének számított, terme nagyjából százötven fő befogadására volt alkalmas. A Mercur után pedig a Lux, Astor, Centrál és Ex együttesek otthona volt a ház. A beatközpont 1980-ban megszűnt a házban, az utolsó alkalmi koncertet 1992-ben adták itt.
"Az 1990-es évek elején profilt váltott művelődési ház a reforméletmód, a keleti kultúra, az ezotéria iránt érdeklődőket gyűjtötte maga köré."
2001-ben végül megszűnt a Pedagógus Művelődési Ház és 2004-ig még Életreform Házként működött tovább a ház. Az utolsó információ a házról, hogy 2004-ben visszaszerezte a pedagógus szakszervezet, de utána már nem költözött vissza a közösségi élet a házba. Hosszú évekig azt láthattuk, hogy ez a gyönyörű építészeti érték és kultúrtörténeti emlékhely, a debreceniek kollektív emlékezetének fontos pontja évek óta lakatlanul pusztul a városközpont frekventált helyén. 2025-ben a bontásokkal elkezdték a szomszédos Bethlen utca 16. szám alatti, Jókai utca sarki házzal összevonva a lakópark beruházást, amelynek eredményeként csak remélni tudjuk, hogy valóban megőrzik a hatalmas telkek utcafrontján az értékes házakat. Sajnos az udvari boltozatos szobákat nem tudtuk megmenteni, nem bizonyultak értéknek a cívisvárosban.
Szakirodalom a ház történetéről:
- Virányi Zsolt: Debrecen, Bethlen u. 14. szám alatti, 8267 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakóépület Bethlen utcai homlokzatának helyi védelem alá helyezéséhez szükséges építéstörténeti szakértői dokumentáció. Utcaképi vizsgálat – homlokzati értékkataszter. Debrecen, 2022. január
A házról megjelent cikkek:
- 2023. június–augusztus, elárverezték a házat
https://civishir.hu/hir/elado-az-egykori-pedagogus-muvelodesi-haz
https://civishir.hu/hir/a-szomszed-veszi-meg-az-egykori-pedagogus-muvelodesi-hazat
- 2025. június, lakópark beruházás terveit mutatta be a BORD Építész Stúdió
https://www.haon.hu/helyi-kozelet/2025/06/bethlen-utca-lakopark-debrecen
További információk:
http://www.debrecenirockmuzeum.hu/a-muzeum/zenei-elet
https://beatkorszak.blog.hu/2016/12/10/a_debreceni_beatkozpont_pedi_klub
https://www.debreciner.hu/cikk/1894_lakatlanul_debrecenben
Fő források:
- Déri Múzeum
- Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára
- Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye
- DMJV PH Főépítészi Iroda Építészeti Archívum (Mikrofilmtár)
Források részletesen: https://www.debrecenhazai.hu/adatbazis
Készítette: Harangi Attila
Megjelenés: 2020. november
Frissítve: 2025. október 5.
