Nyomtató utca 5. – a Dorogi–Haty–Varga-ház (1901–1978)
Az 1872-es kataszteri térképen még egy hézagosan zártsorú házat ábrázoltak a Nyomtató utcza 773. szám alatt Pájer József tulajdonában.
A középső kapuáthajtós zártsorú polgárházat 1901-ben építtette Dorogi Lajos a Nyomtató utca 5. szám alatt Haty Kálmán városi mérnök tervei alapján. Az 1910-es címtárban szintén Dorogi Lajos szerepel tulajdonosként fele-fele arányban Haty Kálmánné Dorogi Ilonával.
Az 1911-es címtárban azonban már egyedül Haty Kálmán mérnök a Nyomtató utca 5. számú ház tulajdonosa. 1927-ben Haty Kálmán egyházmegyei mérnököt még a Nyomtató utca 5. szám alatt említik a Vállalkozók Lapja április 13-ai számának egy hirdetményében.
1909-ben gyászjelentésében a Nyomtató utca 5. szám alatt jegyzik özv. Dorogi Lajosné Győry Jusztiniánát, néhai Dorogi Lajos esperes özvegyét. Két gyermekük: Dorogi Lajos MÁV mérnök, aki a házat építtette (felesége: Boros Malvin) és Haty Kálmánné Dorogi Ilona.
(id. Dorogi Lajos Kisújszállás református lelkésze, a Hevesnagykunsági református egyházmegye esperese 1905-ben halt meg és temették el Kisújszálláson)
Dorogi Lajost 1910-ben valószínűleg áthelyezték másik városba. Felesége, özv. Dorogi Lajosné Boros Malvin 1968-ban halt meg Budapesten.
Kis- és nagyoroszi chéffi Haty Kálmán (1862-1937) Debrecen szabad királyi város nyugalmazott műszaki tanácsosa 1937-ben halt meg. Haty Kálmánt a Debreceni Képes Kalendáriom címtárában a Debreceni Református Egyház presbiterei között 1929-ben a Nyomtató utca 5., 1930-ban és 1931-ben a Kossuth utca 28., 1933-tól haláláig, 1937-ig a Péterfia utca 14. szám alatt jegyzik. Feleségét, özv. Haty Kálmánné Dorogi Ilonát (1873–1949) halálakor a Péterfia utca 14. szám alatti lakosként jegyezték 1949-ben.
Az 1927-es címtárban már Dr. Varga Emil a Nyomtató utca 5. számú ház tulajdonosa.
Dr. Varga Emil (1868-1931) városi tisztifőorvos Varga-De Vargas Károly (1830–1903) olasz származású debreceni bútor-nagykereskdő fia. Dr. Varga Emil 1891-ben szerzett orvosdoktori diplomát a pesti egyetemen, 1893-ban nevezték ki Debrecen város tiszti orvosává. Felesége Rothschnek Olga (1875-1959), Dr. Rothschnek V. Emil gyógyszerész lánya.
Dr. Varga Emil és Rothschnek Olga az 1910-ben és 1914-ben a címtárak szerint még a Széchenyi utca 26. számú ház tulajdonosai. Dr. Varga Emil 1931. június 5-én halt meg 63 évesen Nyomtató u. 5. szám alatti lakosként.
Dr. Varga Emil halála után egyetlen gyermeke, az 1912-ben Budapesten született Dr. Varga Ervin ügyvéd lesz a ház tulajdonosa, egészen a ház elbontásáig, 1978-ig. Az 1978 márciusában készült légi felvételeken még látható a ház. Napjainkban a Nagypiac épülete van a helyén.
A Dr. Varga Ervin Nyomtató utca 5. szám alatti házáról készült archív fotók forrása: HU MNL HBML XIII.29. 1-4.d.
Timár Lajos: Vidéki városlakók: Debrecen társadalma 1920–1944. Bp.:Magvető Könyvkiadó, 1993. 158–162.
„Az értelmiség felső, vagyonosabb rétegének vagyoni helyzetét és életmódját jól illusztrálja dr. Varga Emil városi tiszti főorvos, aki 1893-tól, közel negyven éven át töltötte be a tisztiorvosi állást. 1914-ig rendszeresen ott találjuk a virilisek között. Az I. világháború után általában a legtöbb adót fizetők második százfős csoportjába tartozott. Ő saját magát a „társadalmi elithez tartozó értelmiségi középosztályhoz” sorolta. Konzervatív beállítottságú volt, de a szociális problémákra érzékenyen reagált. A városban a „szegények orvosaként” emlegették. 1895-ben, 28 éves korában nősült meg. Dr. Rothschnek V. Emil jómódú gyógyszerésznek a lányát vette feleségül. Apósa, aki az „Arany Egyszarvúhoz” címzett jól menő patika tulajdonosa volt, közel 20 ezerkoronás hozománnyal adta férjhez a lányát. 1912-ben a házaspár vagyona a Széchenyi utca 26. számú, 4 szobás családi házból és 120 000 korona értékű részvényből és készpénzből állt. Élénk társasági életet éltek. Évente többször is Ausztriában, Németországban vagy Olaszországban üdültek. A család jó anyagi helyzetét jelzi, hogy 1912-ben a feleség újszülött fiával fél évet töltött Nápolyban, a De Vargas család „őshazájában”. A háború végére anyagi helyzetük lényegesen romlott. A családfő ugyanis a megtakarított pénz jó részét hadikölcsönkötvényekbe fektette, melyek a háború végére teljesen elértéktelenedtek. Dr. Varga Emil a 20-as években ért életpályájának csúcsára. 1926-ban a kormányzó egészségügyi tanácsossá nevezte ki, s a Magyar Orvosok Országos Szövetségének Debreceni Csoportja alelnökévé választotta.
1929-ben a család vagyonát a Nyomtató u. 5. szám alatti családi ház, a Batthyány utcában egy egyemeletes bérház fele része és a „házutáni” 4. kat. hold föld Debrecen határában képezte. Ezenkívül mint „jó tőkebefektetést” birtokolt a család egy 1600 négyszögöles szőlőskertet a Nagyerdő közelében a Poroszlay úton, ahol a „jómódú középosztály” egyre szívesebben vásárolt vagy építtetett villákat. A családi iratok szerint ekkor 30 000 pengős takarékbetéttel is rendelkeztek.
Dr. Varga Emil családjával a Nyomtató utca 5. szám alatti családi házban élt. A házat mintegy 200 négyszögöles „park jellegű fenyves házikert” vette körül. Maga a lakás 4 szoba, hall, nagy üvegezett zárt veranda, fürdőszoba, konyha, személyzeti szoba, személyzeti WC és kamrából állt. Az épület másik szárnyában volt az orvosi rendelő és a várószoba. A háztartásban egy bentlakó női alkalmazott, hetenként egyszer házi varrónő, mosónő és kerti munkás dolgozott. A háztartás technikai felszerelése a korszak szintjén korszerűnek tekinthető. A konyhában a gáztűzhely mellett gázbojler adott meleg vizet, s a fürdőszoba is gázbojlerrel volt felszerelve. A női cselédmunkáját a lakás takarításában villanyporszívó és parkettakefélő tette könnyebbé. (…) Mint szenvedélyes vadász, ő és fia is, Ausztriában is gyakran járt vadászni. A család könyvtára 1930-ban 2000 kötetet tartalmazott. (…) Dr. Varga Emil 1931-ben bekövetkezett halála után a családot – hasonlóan a baráti körhöz tartozó grófi és bárói családokhoz – a fokozatos elszegényedés fenyegette. A 30-as évek végére azonban fiának, dr. Varga de Vargas Ervinnek sikerült a családi vagyont megőriznie.”
