A városi szintezés öntöttvas falitábla jelölései

Frissítve: 2021.02.28.

A legrégebbi debreceni magasságmérést az 1850-es, 1860-as években végezték, ebből az önálló városi szintezési hálózatból azonban egyetlen használható magasságjegy sem maradt fenn. 1876-ban Zichermann Mihály mérnök készítette el a városi szintezést, amelyet peremes falitáblákkal jelöltek. Ez a hálózat több, mint 220 alappontot tartalmazott. 1958-ban mintegy 150 falitábla volt még meg belőlük,egészen kifogástalan állapotban. Mindebből 2020-ban eddig 32 darabot találtunk meg. Az eredeti alappont vázlatot a debreceni Levéltár őrzi: „Debreczen sz.kir. városa lejtmérezésének átnézeti térképe. Rajzolta Zichermann Mihály 1876.”

Zichermann kiinduló alapszintül a debreceni városháza küszöbe fölött 4,0 m magasságban levő hasonlítósíkot választotta, s annak tszf. magasságát 121.70 m-nek határozta meg. 1909-ben és 1910-ben a meglévő ponthálózat felhasználásával új városi háromszögelési hálózatot készítettek trigonometrikus módszerrel.

A háború után a károk helyreállításával, valamint a városfejlesztéssel kapcsolatosan szükségessé vált munkálatok során igen érezhetővé vált mind a régi városi szintezési hálózat peremes tábláiban bekövetkezett, mintegy 27—28%-os pusztulás, mind a város területén levő szintezési alappontok magassága közt levő, egyes esetekben métereket kitévő alapszintkülönbség. Ezért a városi tanács teljesen új, szabatos városiszintezési hálózat kifejlesztését határozta el. Erre 1954-ben került sor.

Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon1820–1920. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958. p. 329-334.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_018/?pg=339&layout=s

Több ház lábazatában is megtalálhatóak a városi szintezés magassági alappontjait jelölő öntöttvas falitáblák. A város címerével díszített, "Városi vízszínelés" feliratú táblák bal oldalán római számmal jelölték az állópont számát, a jobb oldalon pedig magát a magasságot "3 400 a sík alatt". "A megadott magasság az öntöttvas táblának a faltól elálló felső peremére vonatkozik; azt mondja meg, hogy a konzol teteje milyen magasan van a viszonyítás alapjául szolgáló helyhez képest."

Forrás: Noéh Ferenc: Régi magassági jegyek Budapesten

http://www.bpht.hu/historiak/89.pdf

Az 1872-es kataszteri térkép alapján akár már állhattak is a megjelölt házak a legrégebbi, 1876-os városi szintezés idején, (így akár a házak építési idejének meghatározásánál is fontos lehet) amit a pesti 1863-as tábla analógiája is alátámaszt, hogy a XIX. század végén készültek a debreceni szintezés falitáblái. Viszont a Mester utca 27. számú ház biztosan később épült, 1904. után, mégis van a lábazatában falitábla. (a régi ház elbontásakor mementóként, díszként újra beépthették az addig ottlévő táblát, vagy akár a régi ház alapfalainak meghagyásával, ráépítésével is építették az újat, mint megannyi esetben, a Nagytemplomnál is)

Jelenleg (2021. február 28.) 36 darabot találtunk meg Löki Viktor, Szabolcsi Kristóf, Vajda Tamás, Kis Tamás, Gáspár János, Besenyei-Kovács Mária, Horváth Péter és Kulcsár József segítségével.

Ha valakinek vannak további információi a jelölő hálózatról, vagy tudomása van további falitáblákról, szívesen veszem a kiegészítést.

Harangi Attila

Az egyes házakon lévő jelölések részletesen: