- Dalárcsarnok a Verestemplom helyén
A Méliusz tér és Cegléd utca sarkon, a Cegléd utca 1. szám alatt ma egy kétemeletes társasház áll. Ezen a telken egy, a századforduló körül épült földszintes sarokház állt még az 1970-es években is. 1966 és 1972 között a Cegléd utcai könyvtár működött a sarki házban, amelyről a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében maradtak fent fotók az 1970-es évekből. A ház falán a Méliusz tér felől egy emléktábla volt: „Ezen a helyen állt az a dalárcsarnok, ahol 1868-ban megrendezték az első debreceni országos dalárünnepélyt és dalárversenyt.” Az emlékhelyet a 100. évfordulón,1968-ban jelölte meg Debrecen Város Tanácsa.
Cegléd utca 1. (Méliusz Juhász Péter Könyvtár Helytörténeti Gyűjteménye)
Az utcakép napjainkban a társasházzal: https://www.google.hu/maps/@47.531102,21.6358772,3a,75y,128.04h,101.85t/data=!3m6!1e1!3m4!1scghOx3RayiTCucid0vp-4A!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu
A Méliusz tér közepén a neogótikus stílusú Verestemplom 1887-ben épült Pecz Samu tervei alapján. Az 1771-es várostérképen még 7 db kis telekből álló szigetet ábrázoltak a tér közepén. Az 1872-es kataszteri térképen viszont már elbontották a középső tömb házait és teljesen üresen ábrázolták a Méliusz teret.
1868. szeptember 18-22. között Debrecenben rendezték meg az IV. Országos Dalárünnepélyt, amelyen 61 dalegylet vett részt 845 énekessel. A verseny a Méliusz téren felépített dalárcsarnokban zajlott. A hatalmas pavilont „Keresztszeghy Antal városi főmérnök tervezte, 700 ember fért bele, előtte bástyás diadalkapu.A színpad boltozatát nemzetiszínű kelmével borították, a tetején nagy aranylant, kétoldalt Debrecen címere. A téren tízezer személyre ácsoltak ülőhelyet és ötezer állóhely volt, de csak nyolcezren váltottak jegyet: ez főképpen a rekkenő hőségen múlt. Az egyesített kórusok által Erkel Ferenc vezényletével előadott Himnusz után megkezdődött a dalosverseny, amely késő délben fejeződöttbe a Szózattal.”
Béber László: Országos dalárünnepély Debrecenben (Hajdú-Bihari Napló, 1971.09.01.)
A dalárcsarnokról, így vele együtt a háttérben a Méliusz tér néhány házáról szerencsére több ábrázolás is fennmaradt. Munkácsy Mihály is készített egy látványos grafikát a térről, illetve Gondy és Egey fotón is megörökítették: https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HAJB_Sk_27_Gondy_Egey/?pg=29&layout=s
http://epa.uz.ua/03000/03026/00004/pdf/EPA03026_kodalytarsasag_2010_4_031-037.pdf
A cívis lakóházak szempontjából a legjobb felvétel, amin a legnagyobb látószögben látszik a Méliusz tér. A fotót a Kossuth utca páratlan oldalában, a 53-65. számú házsor valamelyik házának a tetejéről készítették. A bástyás kapuépítmény mögött látható a hatalmas félköríves pavilon, ami mögött a Cegléd utca folytatódik. A pavilontól jobbra a Méliusz tér 7. és 6. számú házak, a pavilon kitakarja mellettük az emléktáblával 1968-ban megjelölt, századfordulón épült Cegléd utca sarki ház telkét (ekkoriban még egy népi lakóház állt rajta). A pavilon mögött balra a Lorántffy utca 46. sarki ház látható, illetve a Méliusz tér déli térfalának házai.
Dalverseny a debreczeni dalárünnepélyen, szept. 20-án (Munkácsy Mihály rajza) _ (Vasárnapi Újság, 1868.10.04.)
http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=48973
Munkácsy Mihály grafikája a Vasárnapi Újságban jelent meg. Sokáig nehezen tudtam betájolni, hogy a háttérben melyik házak láthatók. Végül megtükröztem a rajzot,ami által helyére került minden. A háttérben ugyanúgy a pavilon mögött baloldalon a Lorántffy 46. ház, a jobb oldalon pedig a Méliusz tér 7. és 6. házak láthatók. A korabeli újságban megtükrözve jelent meg a kép.
A Lorántffy utca 46., Méliusz tér 7. és Méliusz tér 6. ma is álló házak tehát 1868 előtt épültek!
A Lorántffy utca 46 – Cegléd utca 2. (Kisdedóvó utcza 148.) ház 1822 és 1868 között épült valamikor. Tulajdonosa 1872-ben Némethi Gábor, 1910-ben Némethi Sándor, 1940-ben Reich Árpádné és társa. A tekintélyes polgárház szobái és kapuáthajtója téglaboltozatos. A homlokzata egyszerűsödött és részben átalakították, de alapvetően ma is megőrizte eredeti karakterét. A lábaztában az 1876-os városi vízszintezés egyik utolsó megmaradt öntöttvas falitáblája látható a város címerével díszítve.
A Méliusz tér 7. (Nagy Czegléd utcza 2607.) egy eredeti cívisház, akár 1771 előtt is épülhetett. Tulajdonosa 1872-ben Böszörményi István, 1910-ben Balogh Istvánné Böszörményi Mária, aki ekkor az Attila tér 7. szám alatt lakott, 1940-ben pedig Dobár Mihály és neje. A ház szobái téglaboltozatosak. Az utólag hozzáépített utcafronti kulisszafal mögött egy oldalhatáron álló népi lakóház húzódik. Az 1868-as ábrázolásokon látható az eredeti, tipikus cívisház homlokzata, a három ablakkal, háromszög alakú oromfallal és a nagy boltíves kapuval a magas téglakerítésben.
A Méliusz tér 6. (Nagy Czegléd utcza 2606.) ház 1822 és 1868 között épült valamikor. Tulajdonosa 1872-ben Nyilas János,1910-ben Nyilas János és felesége, Mike Juliánna, 1940-ben pedig már Csiszár Ferenc és neje. A hézagosan zártsorú ház a kulisszahomlokzatával már polgárház típusú. A ház megőrizte eredeti karakterét.
A Méliusz tér és környéke az 1872-es kataszteri térképen https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2408148.849021926%2C6028981.220245483%2C2409055.941568529%2C6029319.215229931
Az 1872-ben készült kataszteri térkép alapján a Méliusz tér és környékén 17 db olyan ma is álló cívis lakóház van, amik 1872 előtt épülhettek. Persze a pontos datáláshoz további kutatások szükségesek, de ezeknél a házaknál valószínű, hogy igen régen épültek. A Kossuth u. 53., 55., 57., 63., a Lorántffy u. 40., a Kígyó u. 57. és a Méliusz tér 11., 12., 14. házak 1814 és 1872 között épültek.A Lorántffy u. 46. és Méliusz tér 6. házak 1814 és 1868 között. A Méliusz tér 5.és 7., Cegléd u. 5., Kígyó u. 42., 51., 55. házak pedig akár 1771 előtt.
Harangi Attila
Források:
• Vajda Viktor: A debreczeni dalárünnepély. (Magyarország és a Nagyvilág, 1868.10.04.)
• A debreczeni dalárünnepély. (Vasárnapi Újság, 1868.10.04.)
• Hollós László: Tárcza a Debreczeni országos Dalár-ünnepélyről. (Nefelejts, 1868.09.27.)
• Bakó Endre: „Dalában él a nemzet” dalárverseny száz éve (Hajdú-Bihari Napló, 1968.06.26.)
• Béber László: Országos dalárünnepély Debrecenben (Hajdú-Bihari Napló, 1971.09.01.)
• Az első debreceni dalárünnepély, 1868-ban (Hajdú-Bihari Napló, 1976.07.04.)
• Szabó Anna Viola: Képtörténetek a Fotótárból: Erkel Debrecenben https://www.derimuzeum.hu/muzeumiblog.php?id=36
• Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fényképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_HAJB_Sk_27_Gondy_Egey/?pg=29&layout=s
• P. Stébel Ildikó: A kóruskultúra hőskora (A Magyar Kodály Társaság hírei- 32. évf. 4. sz. (2010. december)
http://epa.uz.ua/03000/03026/00004/pdf/EPA03026_kodalytarsasag_2010_4_031-037.pdf
• Dalverseny a debreczeni dalárünnepélyen, szept. 20-án - (Munkácsy Mihály rajza) http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=48973
• Millisits Máté: A debreczeni dalárünnepély Munkácsy szemével http://www.museum.hu/hir/8913/A_debreczeni_dalarunnepely_Munkacsy__szemevel
• Az 1868-as debreceni, negyedik országos Dalárünnepély emlékérme
https://mandadb.hu/tetel/742381/Az_1868as_debreceni_negyedik_orszagos_Dalarunnepely_emlekerme
• Cegléd utcai Könyvtár http://www.dbvk.hu/merfoldkovek/show.php?page=fiokok_cegled.php
